Érték&Élmény

A pannonhalmi bazilikáról.

2016. augusztus 29. 14:26 - BonTe

Idegenvezetés más-kép(p).

A arcus temporum egy művészeti fesztivál, mely évente kerül megrendezésre a pannonhalmi főapátságban. A fesztivál honlapján elsőként a programok menüpontot kezdtem behatóan tanulmányozni. Zene, imádság, kiállítás, spiritualitás. Néhány perc után az utóbbinál maradtam, és ahogy nálam ez szokás, feljegyeztem az időpontot naptáramba.

Augusztus 27-e, szombat. Egy munkával töltött, tevékeny délelőttöt követően Pannonhalma felé vettem az irányt. Majd' elaludtam a buszon. Ez több napos alig alvás következménye. Hiába! Túl sok a jobbnál jobb, értékes, színvonalas program ezen a nyáron is.

15.00 óra körül már a bazilika előtti lépcsőn ülve, hűsölve a párás melegben vártam, hogy kezdődjön Konrád atya vezetése. Témája: A teremtéstől az Új Jeruzsálemig. A bazilika szimbólumrendszere.

Őszintén szólva nem tudtam, mi fogad majd, de mint már oly sokszor, most is győzött a kíváncsiságom. Kezdeti bizonytalanságomat azonban ezúttal nem enyhítette a fesztivál kiművelt, kifinomult, értelmiségi és művész közönségének határozott kiállása sem.

Augusztus 27-e. 15 óra 30 perc. A felújított bazilika újraszentelésének negyedik évfordulója. Ünnep tehát!
Ennek megfelelően a bazilika főbejáratánál kezdünk. (A szokványos vezetések során egy másik bejáraton keresztül jutnak be a látogatók a templomba, így mi most kitüntetett helyzetben voltunk.) Egy 4X4 képkockából álló, hatalmas, fém domborműves kapu előtt állunk meg, melyet Konrád atya rendkívül találóan - utalva a matematikához fűződő jó viszonyára - mátrixnak nevez. Függőlegesen balról jobbra haladva a négy-négy képen négy téma: ószövetség, bencés szerzetesek, uralkodók és újszövetség. Ha vízszintesen fentről lefelé haladunk a négy-négy képen, szintén négy téma: a hegy (utalva a bencés apátság Pannonhalmán, Szent Márton hegyén lévő elhelyezkedésére), az ige hirdetése, az álom és a feltámadás. Ez zseniális. Kezdeti bizonytalanságom a vezetéssel kapcsolatban azonnal feloldódott. Már itt az elején érzékelhető volt, hogy az elkövetkező kb. 60 percben sok érdekességet fogunk hallani.

Beléptünk az előbb említett nyugati kapun. A padokban helyet foglalva szó esik 313-ról, Mártonról, Benedekről, arról hogy az apátsági épületegyüttes alaprajza milyen jól leköveti a római kori házak mintáját. Azaz középen található egy üres, elmélyülésre alkalmas, csupán az ég felé nyitott udvar, melyből a dolgozó, háló, étkező és imádságnak helyet adó terek, termek nyílnak. Majd szó esik szülői értekezletről is.

Iskolakezdéshez közeledve hirtelen gondolhatnánk, hogy a gimnáziumba hamarosan beköltöző fiúkról és szüleikről lesz szó, de persze nem. Szent István királyra kell gondolni, aki fia, Imre herceg miatt járt Pannonhalmára szülői értekezletre, hiszen Imre tanítását a pannonhalmi bencés szerzetesekre bízta. Az apátság 1001-ben kiváltságlevelét is Istvántól kapja, két feltétellel: napi imádság az uralkodó üdvéért és a haza boldogulásáért. Ebben a templomban már ezer éve is jelen volt az uralkodó, a liturgia és a nép hármasa, ami a térfelosztásban is megmutatkozott, és a 2012-es rekonstrukcióban is kulcsfontosságú szerepet kapott. A templomban a nyugat-kelet irányú hossztengely mentén fizikálisan is emelkedünk. A nyugati, teremtésről, keresztségről szóló tér a liturgikus, szerzetesi téren keresztül vezet el a keleti, Krisztus eljövetelét váró szentélybe. Itt egy hatalmas, mégis diszkrét megjelenésű, egyszerűségében lenyűgöző, ónix kővel bevont kerek ablak engedi át a reggeli, délelőtti nap fényét. Ilyenkor mindig eszembe jut, milyen gyönyörű és értékteremtő egy építész, tervező szakmája. Bárcsak az én rajztudományom is tovább jutott volna a pálcikaembereken.

Szimpatikus számomra, hogy Uros bencés apát anno, 1226 táján beleszeretett az egyszerűségbe, mely nagyban hozzásegít az elmélyüléshez, az imádsághoz, mely a lényeget teszi szem nélkül is tisztán láthatóvá.

Ha kihagytam volna ezt a vezetést, talán soha nem fedezem fel teljesen a bazilika kiterjedt szimbólumrendszerét. A számomra legkedvesebb szimbólum az ónix kő. Bár ez rajtam kívül látogatótársaimat is ámulatba ejtette. Nem győztük tapogatni, végigsimítani, élvezni az erőt adó ónixot, a kő látványát, finomságát, sima felületét, fehéres-sárgás, majdnem áttetsző színét. A három térben három formában jelenik meg a kő: a keresztség terében keresztvíztartóként, a liturgikus, középső térben egy méretes, szögletes oltártömbként, majd keleten az Új Jeruzsálem terében a hatalmas kerek fali ablakon.

Lenyűgöző a finom, pontos, minden részletre kiterjedő tervezői munka. Jelentése van a formáknak, tereknek, díszeknek, anyagoknak és fényeknek is. Ahogy Konrád atya fogalmazott: befogadni, gazdagodni nem pusztán szavak által kell és lehet, de a test, az érzések, a érzékelések, a mozgás által is. ... és nekem személy szerint annyira megnyugtató volt ezt hallani.

Nagyon örülök, hogy részt vettem. Ismét beigazolódott, hogy minden mindennel összefügg, mindennek alapos oka van, és hogy érdemes bevállalni a megszokottól eltérő vezetéseket megszokott, ismert helyeken.

Kottmayer Tibor egyik rendhagyó győri zsinagógavezetése mellé Dejcsics Konrád atya pannonhalmi bazilikavezetése is felkerült a "must have" listára. Remélhetőleg lesz folytatás!

 

Szólj hozzá!
Címkék: helyek

A bejegyzés trackback címe:

http://ertekma.blog.hu/api/trackback/id/tr2011659260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.